

 |
| Ivacs Gabriella, Szűcs Tamás: A magyar kérdés 1956 után, Héderváry Klára portréfilmje |
| Gerhardus Kft., 2006 |
NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ  |
|
| |
| Cím: |
|
A magyar kérdés 1956 után, Héderváry Klára portréfilmje |
| Rendező: |
|
Ivacs Gabriella, Szűcs Tamás |
| Filmkategória: |
|
Dokumentumfilm |
| Gyártó ország: |
|
Magyarország |
| Időtartam: |
|
50 perc |
| Készült: |
|
2006 |
| Ismertető: |
|
Héderváry Klára az egyik legkülönösebb szereplője a nemzetközi politikának,
a Magyarország számára fontos években - és egyben akarva- akaratlan tanúja
számos, ugyancsak történelmi súlyú eseménynek. Héderváry igen pontosan emlékszik - egyedülállóan érdekes és sok szempontból rendhagyó "családtörténetének" számos epizódjára: édesapja viszonyára Károlyival, édesanyja politikai pályafutására (például a belga antifasiszta ellenállás szervezésében), a távirati irodát alapító nagyapára, általában véve: a magyar arisztokrácia és polgárság politikai szerepének jellegére és néhány eseményére a XX. század első felében.
Mindennek a későbbiekben ismét jelentősége lesz, amikor az 1956-os forradalom nyomán a "magyar ügy" a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közgyűlés elé kerül, s Héderváry mind érdeklődése, mind nyelvismerete folytán egyre jelentősebb szerepet kezd játszani az ügyet vizsgáló Különbizottság munkájában, majd pedig - amíg napirenden marad a "magyar ügy" - egyik központja lesz az információáramlásnak, és közel marad a politikai döntésekhez. Az 1960-as évek második felétől Héderváry Klára a fényes karrierje tovább folytatódik az ENSZ-ben, igaz, merőben új szerepkörben, de részben ennek köszönhető, hogy a megsemmísitésre ítélt, 1956-os magyar vonatkozású iratokat is meg tudja menteni.
A film középpontjában Klára személye, a felvilágosult, nemzetközi műveltségű nő figurája áll, akinek sorsa összefonódott történelmünk fontos, de olykor kínos epizódjaival is. Erről vall humorral és eleganciával. |
|
|
| |
|
| rendező | Ivacs Gabriella |
| rendező | Szűcs Tamás |
| forgatókönyvíró | Ivacs Gabriella |
| operatőr | Szűcs Tamás |
| producer | Varsányi László |
| szakértő | Nagy András |
| író | Varsányi László |
|
|
|
|
| |
|
| Magyar Történelmi Film Közalapítvány |
|
|
|
|
| |
|
|
Héderváry Klára az egyik legkülönösebb szereplője a nemzetközi politikának,
a Magyarország számára fontos években - és egyben akarva- akaratlan tanúja
számos, ugyancsak történelmi súlyú eseménynek. Héderváry igen pontosan emlékszik - egyedülállóan érdekes és sok szempontból rendhagyó "családtörténetének" számos epizódjára: édesapja viszonyára Károlyival, édesanyja politikai pályafutására (például a belga antifasiszta ellenállás szervezésében), a távirati irodát alapító nagyapára, általában véve: a magyar arisztokrácia és polgárság politikai szerepének jellegére és néhány eseményére a XX. század első felében.
Mindennek a későbbiekben ismét jelentősége lesz, amikor az 1956-os forradalom nyomán a "magyar ügy" a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közgyűlés elé kerül, s Héderváry mind érdeklődése, mind nyelvismerete folytán egyre jelentősebb szerepet kezd játszani az ügyet vizsgáló Különbizottság munkájában, majd pedig - amíg napirenden marad a "magyar ügy" - egyik központja lesz az információáramlásnak, és közel marad a politikai döntésekhez. Az 1960-as évek második felétől Héderváry Klára a fényes karrierje tovább folytatódik az ENSZ-ben, igaz, merőben új szerepkörben, de részben ennek köszönhető, hogy a megsemmísitésre ítélt, 1956-os magyar vonatkozású iratokat is meg tudja menteni.
A film középpontjában Klára személye, a felvilágosult, nemzetközi műveltségű nő figurája áll, akinek sorsa összefonódott történelmünk fontos, de olykor kínos epizódjaival is. Erről vall humorral és eleganciával.
|
|
|

|
|